Alone in the Dark teszt

Kevés olyan cím van a videojáték-történelemben, ami már a megjelenésekor bekerült a nagykönyvbe, és az azóta eltelt évtizedekben is elvitathatatlan hatást gyakorol az egész iparágra. Az 1992-es Alone in the Dark méltán érdemelte ki, hogy ebbe a kategóriába sorolják: Frédérick Raynal alkotása, Dario Argento és George A. Romero filmrendezők munkásságát, valamint H.P. Lovecraft műveit, azon belül is főleg a Cthulhu-mítoszt alapul véve tárta elénk az annak idején sok gamernek álmatlan éjszakákat okozó atmoszférikus audiovizuális borzalmat a félelmetes, túlvilági lények lakta Derceto kúriába ágyazva – és ezzel tulajdonképpen megteremtette a 3D-s túlélőhorrorok műfaját. Akár a zsáner legnépszerűbb képviselőjéről, a Resident Evilről, akár a Silent...
Elolvasom a teljes cikket a GameKapocs weboldalán
Tovább a GameKapocs oldalára