A GS egy kicsit mindannyiunk gyereke. Voltak furcsa időszakai, ment át komoly nehézségeken, csinált nagy hülyeségeket, meg egyébként is egy kicsit későn érő típus, de ahogy édesanyám is mondta, amikor megbékélt egy-egy komolyabb disznóságom után: az ember a hülyegyerekét is szereti.
Így vagyunk ezzel mindannyian, akik hosszabb-rövidebb ideje egyengetik ennek a lapcsaládnak az útját.
Sokan és sokféleképpen mentettek már meg minket, amiért leírhatatlanul hálás vagyok, mert azt gondolom, mindenki kellett ahhoz, hogy eljussunk a GS tört...