KRITIKA: Cyberpunk: Edgerunners 2 - A város mindig nyer, de ez nem mindig baj

Még a 2010-es évek elején keresgéltem animéket, mert kicsit besokalltam a shonen áradattól, és valami különlegesebbet szerettem volna. Idővel belebotlottam egy sorozatba, ami első ránézésre nem szólt semmiről, de a zene és a vizuális tálalás a képernyőhöz ragasztott. A kezdeti epizódok látszólag különösebb cél vagy indok nélkül kezdték bemutatni a karaktereket, amik feltételezésem szerint csak azért léteztek a világban mert volt egy unatkozó tervező, aki azt gondolta, hogy például menő lesz egy fej nélküli motoros csaj, aki szoros bőr...
Elolvasom a teljes cikket a GameStar weboldalán
Tovább a GameStar oldalára