.png)
A rángatózó kamerákon, hatásvadász jump scare-eken, öncélú trancsírparádékon és általában valamilyen pokolból alászálló démoni entitást középpontba helyező vagy épp a műfajt dekonstruáló posztmodern alkotásokon nevelkedett filmrajongók többsége valószínűleg értetlen grimasszal reagálja le a kijelentést, miszerint John Carpenter a horror mestere, ám a beavatottak, illetve a régi motorosok tökéletesen tisztában vannak vele, hogy az elsőre túlzásnak tűnő gondolat nem is állhatna közelebb az igazsághoz. A mai generáció nagy része egyszerűen nem tud mit kezdeni filmjeinek lassú tempójával, kőkorszakból itt maradt trükkjeivel, szimpla stilisztikájával, no meg a borzalmakat kísérő, szintén az ő keze-munkáját dicsérő szintetizátoros zenével. Nem íg...