MIO: Memories In Orbit teszt

A művészi alkotások hatása és kölcsönhatása mindig is érdekes terület volt számomra. Egyik kedvenc példám az, amikor megkérdezték Takashi Miike japán rendezőt, hogy ki volt rá nagy hatással, Quentin Tarantinora mutatott. Ez azért vicces, mert Tarantino többek között a japán szamurájfilmek királyát, Akira Kurosawat jelölte ugyanilyen nagy hatású elődjének. Ugyanilyen mechanizmusok figyelhetők meg a játékok terén is. A soulslike játékokat sokan a klasszikus metroidvania játékok következményeként, evolúciós folytatásaként kezelik, és bár egyértelműen elkülöníthető egymástól a két zsáner, az is tagadhatatlan, hogy az egyik nélkül nem született volna meg a másik. Most pedig itt állok a MIO: Memories In Orbit előtt, és azzal szembesülök, hogy a H...
Elolvasom a teljes cikket a GameKapocs weboldalán
Tovább a GameKapocs oldalára