.png)
Van valami magával ragadó a régi, kelet-európai sci-fi történetekben. Egyrészt az a, már-már naiv szemlélet, ahogy az űr meghódításához álltak hozzá az írók 50-60 évvel ezelőtt, véleményem szerint önmagában megéri egy ilyen regény elolvasását. Mai szemmel ezek a művek már inkább számítanak fantasztikusnak, mint tudományosnak. Lem vagy Asimov korának tudományos álláspontja szerint, ám szabadon alkották meg vízióikat, szemben a mai, modern sci-fikkel, amelyek az önjelölt asztrofizikusok kereszttüzétől tartva igyekeznek minél hitelesebb, tudományosabb, realistább alkotások lenni. A mára már klasszikusnak számító sci-fi történeteknek viszont rendszerint van még egy igen komoly érdemük: a kalandos történet során olyan egzisztenciális kérdésekkel...