.png)
A tavaly májusban debütált a Warhammer 40,000: Boltgun az indie-szférában mostanában divatos pixelgrafikás, ‘90-es évek retro (vagy a mostanában lelkesen hangoztatott boomershooter) lövöldék előtt tisztelgett a lehető legkorhűbb módon. Ez alatt azt értem, hogy még véletlenül sem próbált meg bármilyen modernkori újdonságot csempészni a receptjébe; itt bizony csak a lőszerünkre és az életerő/páncél kombinációnkra kellett figyelnünk, na meg arra, hogy a végtelen mennyiségben ránk rontó szörny elintézéshez még véletlenül se emeljük fel a mutatóujjunkat az egér bal gombjáról.A Boltgun sztorija is pontosan ennek a műfajnak az atyainak az égisze alatt fogant; így habár a cselekmény a 2011-es Space Marine kvázi folytatása - Titusra még reflektál is...